KARRIEREM TÖRTÉNETE I. – ÍGY LETTEM NAGYON FIATALON CÉGVEZETŐ

Tinédzserként általában sokféle válasz érkezik a gyakori „Mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésre. Majd telnek az évek és egyre biztosabban érezzük, hogy melyik irány lesz a miénk, hogy kik vagyunk valójában.

Középiskolásként, 14-15 éves koromban még én sem tudtam, mivel szeretnék foglalkozni, ha kikerülök a nagybetűs életbe, de egyben már akkor biztos voltam: Nem szeretnék fix munkarendben dolgozni egész nap egy olyan munkahelyen, ahol másoktól függök, és nem lehetek önmagam. Nem szerettem volna egész héten a pénteket várni, majd vasárnap már görcsösen készülni az újabb hétfőre a taposómalomban.

Fogalmam sem volt, hogyan, milyen eszközökkel érhetem el, de éreztem, hogy nagy a szabadságvágyam és rugalmas munkaidőben szerettem volna saját magamért, a személyes jólétemért dolgozni. Már akkor tudtam, hogy kitartó vagyok, nagy a teherbírásom, és ha látom magam előtt az általam megálmodott célt, akkor azért nagyon sokra vagyok képes. A Budapesti Műszaki Egyetem egy lépcsőfok volt a pénzügyek világa felé, műszaki menedzser szakra jártam.

Egyetemistaként kinyílt előttem egy kapu

Az OVB-vel az egyetemista éveim alatt, 19 évesen találkoztam, szakmai tapasztalat, ismeretség és kimagasló lehetőségek nélkül. Kinyílt előttem egy kapu, amin túl egy fényes karrier képe rajzolódott ki, de mindez túl szépnek látszott ahhoz, hogy igaz legyen. Szkeptikus voltam, hiszen, ha ennyire könnyedén fel lehet építeni egy karriert, el lehet indítani egy saját vállalkozást, ami az anyagi függetlenséghez vezet, akkor miért nem lép rá mindenki erre az útra?

Teltek a hónapok, évek és egyre jobban megszerettem a pénzügyi szakmát, sőt az egyetemen szerzett hasznos tudást is kamatoztatni tudtam a cégben. Rájöttem arra, hogy szeretek sokat dogozni, ha a befektetett időnek van értelme, és az megtérül. Az OVB rendkívül magas színvonalú oktatási rendszerének és a kemény, következetes munkának köszönhetően hamar megtapasztaltam, hogy mennyire gyors karrierlehetőség rejlik a vállalatban.

Természetesen ahogy minden valós sikerhez vezető út, az enyém is rögös, megpróbáltatásokkal tűzdelt volt. Végigjártam a ranglétra minden egyes lépcsőfokát és folyamatosan tanultam, fejlődtem, mind emberileg, mind szakmailag. Pénzügyi felméréseket készítettem, majd egyre mélyebben beleláttam a cég működésébe és ráébredtem, hogy ha jól megtanulom a folyamatokat, később ezt a hasznos tudást átadhatom majd másoknak is. Nem volt protekcióm, azon túl, hogy otthon lakhattam és a családom mindenben támogatott a háttérből, mindent a saját magam erejéből értem el...

Osszd meg másokkal is: