Módosulnak vajon a vezetői stratégiák a világjárvány miatt?

Szakértők úgy tartják, a koronavírus az emberiség legnagyobb gazdasági kihívása, amivel a második világháború óta szembesülnie kellett - a kérdés pedig szükségszerűen adja magát: “Ki mit tett a válság idején?” Ha a COVID-19 egyszer elvonul, ennek megválaszolása elkerülhetetlen lesz.

A gyorsan változó, bizonytalan helyzetekben vezetőként rengeteg olyan kérdéssel szembesülünk, amire gyakran magunk sem tudhatjuk a választ, egy azonban biztos, a kommunikáció nemcsak a cégen belül elengedhetetlen, de kifelé is. Az ügyfeleket tájékoztatni kell a vállalat felkészültségéről, a krízishelyzetben eszközölt eljárásairól, a hosszú távú stratégiákról.

Jelenleg az egyik legégetőbb kérdés, hogy milyen lesz az élet a vírus után? A vállalat kibírja azt a gazdasági sokkot, amit a vírus okozott, vagy tartós károkat szenved el? Amit biztosan tudunk, hogy a fogyasztók szokásai megváltoznak: a szociális távolság, az egészség és a magánszféra felértékelődnek. A milleniálok és a Z-generáció, vagyis az 1980 és 2012 között született fiatalok számára ez az első óriási krízis, amivel szembesültek. Attitűdjük nemcsak, hogy megváltozik, de nehéz lesz megjósolni, hogy hogyan változik a továbbiakban. A folyamatos aggódás hatására a fogyasztók másképp gondolnak a pénzügyi biztonságra, kevesebb lesz a kiadás, felértékelődik a megtakarítás fogalma. Azok a cégek, amelyek nem tudtak időben és rugalmasan reagálni, nehezen tudják majd visszaszerezni a COVID-19 előtti helyzetüket.

Természetesen a járványnak pozitív hozadéka is lehet. A kommunikáció felértékelődik, a távolság definíciója új jelentést kap. Megváltozik az egyénről, közösségről, üzletről, kormányról kialakított fogalmunk, illetve újra megtanuljuk, ezek mit jelentenek. Bár a legtöbb vállalkozás számára a következmények súlyosak, mégis sokan megtanulták, hogyan kell és lehet otthonról, az interneten keresztül gyorsan, hatékonyan működni. Ez a rendszer új lehetőségeket és rugalmasabb munkaerőt eredményez, ami nemcsak a munkavégzés szempontjából különösen fontos, de a munkavállaló számára is - aki édesapa, édesanya, munkája mellett idős, beteg hozzátartozóról gondoskodik.

Hogy mi lesz a vírus után? Az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy a válság alatt és után hozott döntések kevesebb jólétet, lassabb növekedést, növekvő egyenlőtlenséget és merev határokat szülnek. Egy másik: a válság idején hozott döntések az innováció és a termelékenység robbanásához, ellenállóbb iparágakhoz, minden szinten okosabb kormányzáshoz, és egy újracsatlakozott világ kialakulásához vezetnek. Ha a cégvezetők a jelenlegi helyzetben is kellőképp innovatívak tudnak lenni, és képesek meglelni a lehetőségeket, akkor nemcsak a krízis ideje alatt, de hosszú távon is olyan területeket tudnak felfedezni a cégvezetésben és a munkafolyamatokban, amik erősítik a vállalatot. Választás kérdése, hogy melyik forgatókönyv valósul meg - ez pedig az egyéneken, a vállalatokon, a kormányokon és az intézményeken múlik.

Osszd meg másokkal is: